Legkeresettebb alkotók
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Aba-Novák Vilmos keresett alkotó
    Aba-Novák Vilmos
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Aba-Novák Vilmos keresett alkotó
    Aba-Novák Vilmos
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János

Andorkó Gyula (1883-1909)

Életrajz

festő, grafikus
Bodoló, 1883 február 2 - Budapest, 1909 március 25
 
Gimnáziumi tanulmányait Eperjesen, Budapesten és Rimaszombaton végezte s korán kivált iskolatársai közül. Azután a budapesti iparművészeti iskolába került, ahol Pap Henrik volt a tanára. De már gyermekkora óta hajlama lévén a festészetre, fél év után Münchenbe utazott, ahol négy évet töltött. Ott előbb Hackl, aztán Herterich és később Zügel voltak mesterei, akik nagyon megkedvelték a friss magyar tehetséget. Ezüst érmet is kapott az Akadémián. 1904-ben és 1906-ban a nagybányai szabadiskola hallgatói között találjuk. Budapesten a MIÉNK kiállításán mutatkozott be.
Münchenből Parisba került, ahol szorgalmasan dolgozgatott s 1907-ben és 1908-ban az őszi párizsi Salon dAutomne tárlaton állította ki festményeit. A párisi sajtó dicsérőn írt az utóbbi kiállításon szerepelt műveiről, sőt akadt egy műkereskedő, Clovis Sagot, aki késznek nyilatkozott összes festményei darusítására. Parisban a \"Búcsú\", \"Konyha\" és \"Szajna-parti részlet\" című festményei voltak kiállítva. Részt vett 1908-ban a nizzai kiállításon is \"Virágos temető\" és \"Szundikálás\" című képeivel. De még ebben az évben megjelent Budapesten is: \"Rudnóki búcsú\" című festményét a \"Miénk\" kiállításán elismeréssel fogadta a hazai kritika.
Eddigi sikereiben bízva háromszor pályázott az Andrássy-ösztöndíjra, de hiába. Az állam l906-ban 1600 koronás ösztöndíjat juttatott neki. A balsikerek fájdalmasan érintették az érzékeny lelkű ifjút, s elhatározta, hogy a külföldön keres boldogulást.
Parison kívül több hónapot Hollandiában töltött. Múlt nyáron haza jött pihenni. De a végzet itt összehozta egy fiatal leánnyal, aki egy ideges rohamában minden ok nélkül öngyilkossá lett. A fiatal művész érzékeny szíve nem bírta elviselni a leány elvesztése felett érzett fájdalmát. Végre maga is fegyverhez nyúlt s kioltotta reményteljes életét.
Halála után közel másfél évvel, 1910 decemberében hagyatékából kiállítást rendezett a budapesti Művészotthon. A tárlat nagy sikert aratott, a kritikák kiemelték Andorkó műveinek Cézanne, Gauguin és Van Gogh festményeivel való rokonságát, s a Szépművészeti Múzeum négy festményt is megszerzett a hagyatékból. Közülük a Szajna hídja című, 1908-ban festett kompozíció erős rokonságot mutat az azonos évben készült Tihanyi-művel, a Pont Saint-Michelt szinte azonos nézőpontból ábrázoló festménnyel, valamint Matisse néhány hasonló témájú alkotásával. Utóbbi tény azért is figyelemreméltó, mert egy 1920-as Ernst Múzeumban rendezett aukción feltűnt egy 1907-re datált Andorkó-mű az alábbi címmel: “Matisse szerecsen modellje”. Míg Andorkó párizsi évei alatt a Quai St. Michel 15, addig Matisse és Marquet a 19-es szám alatt lakott. Valamennyien gyakran festették a Szajnát és a Pont San Michelt az ablakukból kitekintve. Halála után 1921-ben a Nemzeti Szalonban rendeztek emlékkiállítást műveiből. Több képe található a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében.

Lexikális referencia